Egyetemes irodalomtörténet. Szerkeszti Heinrich Gusztáv. I-IV. kötet. [I. kötet: Ó-kori keleti népek és hellének. II. kötet: Rómaiak és románok. III. kötet: Kelták és germánok. IV. kötet: Ural-altajiak és szlávok. Budapest, 1903-1911. Franklin-Társulat Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda. XX + 742 p. + 40 t. (6 színes, ebből 3 dupla oldalas; 6 dupla oldalas) + 1 hasonmás; XV + [1] + 915 + [1] p. + 31 t. (6 színes, ebből egy feliratozott hártyapapírral védett dupla oldalas; egy dupla oldalas); XII + 680 p. + 35 t. (4 színes, egy dupla oldalas); XI + [1] + 746 p. + 25 t- (egy színes) + 1 térkép (kihajtható). Egyetlen kiadás. Oldalszámozáson belül mind a négy kötet egész oldalas és szövegközti rajzokkal, fényképekkel, ábrákkal rendkívül gazdagon illusztrált. A mű tervezett ötödik kötete nem készült el. E munkában jelent meg először a kötetek szerkesztője, Heinrich Gusztáv teljes német irodalomtörténete, amely a német irodalom történetének első nagyszabású leírása magyar nyelven, és mellette szintén a századforduló legjobb irodalomtörténészei teszik közzé értekezéseiket: az angol irodalomtörténet Voinovich Géza, a németalföldit Nagy Zsigmond, a franciát Haraszti Gyula, az olaszt Radó Antal írta. Olvasmányosságra törekvő irodalomtörténeti szintézisünk további erénye, hogy komoly terjedelmet szentel olyan ritkán részletezett (és egészen a XIX. század végéig követett fejlődésű) irodalmaknak, mint a provanszál, a katalán, a rétoromán, a szorb, az örmény, és a nagy irodalmak mellett bőven kitér a törökségi és szlávsági (cseh, tót, horvát, szerb) nemzeti irodalmak történetére is. Mindmáig a legbővebb egyetemes irodalomtörténeti munka, a Monarchia magyar könyvkiadásának egyik legnagyobb ismeretterjesztő vállalkozása, jelentőségében a Nagy képes világtörténet, A magyar nemzet története sorozathoz mérhető. Egységes, kiadói, díszes, dúsan aranyozott gerincű félbőr kötésben, márványmintás festésű lapszélekkel. Szép példány.
